Történelem
A drift gyökerét Japánban találhatjuk meg. Az 1960-as években itt rendezték meg először az akkoriban divatos, úgynevezett "touge" illegális hegyi versenyeket. A touge versenyzők vagy más nevükön a "Rolling Zoku"-k egyetlen célja, hogy minél rövidebb idő alatt teljesítsék a hegyi út két kijelölt pontja közötti távot. Néhányan közülük a jobb idő kedvéért a rallye-ból ellesett kanyarvételi technikákat alkalmazták, ebből nőtte ki magát később a drift. Maga a sportág az 1980-as évek utcai japán autóőrültek (underground street) körének köszönhető, akik hátsókerekes tuningolt autóikban rejlő lehetőségek kihasználását már nem tartották biztonságosnak a közutakon. Egy kisebb csoport épp ezért elhatározta, hogy versenypályán próbálja ki tudása legjavát. Számításuk bejött, mert számos fanatikus követte példájukat, így gyorsan kialakulhatott az amatőr drift. Ahhoz, hogy az új sportág nagy hódítása elkezdődjön Daijiro Inada (ejtsd: didzséró inádá) autófanatikus "D1 GP" látomására volt szükség. Az Option magazin és a Tokyo Auto Salon alapítója hitt abban, hogy a sportágban számos lehetőség rejlik még, és nem állhat meg ezen az amatőr szinten. Épp ezért felkereste jóbarátját Keiichi Tsuchiya-át (ejtsd: kejcsi cucsia) aki ebben az időben profi JGTC bajnok volt (Japan Grand Touring Car Championship.) A drift számára már nem volt ismeretlen, így közös erővel és a hírnév segítségével 2001-ben megalapítótták a profi drift ligát, azaz a D1 Grand Prix Series-t, mely jelenleg a világ legrangosabb bajnoksága. Európában a sportág 2004-ben bontogatta szárnyait főként Nagy Britániában és a Benelux térségben. A legtöbb nyugati ország a jó példát követve hasonló módon honosította meg az új őrületet kisebb-nagyobb sikerrel. Az Egyesült Királyságban még D1 futamokat is rendeztek 2006-ban, azonban az autósport rajongói kevés számmal látogatták a futamokat, így a szponzoroknak és a rendezvények szervezőinek sikertelennek bizonyult a D1 évad. |